A következő cikkünkben ismeretterjesztő előadásainkat a női nemi szervek felépítésével folytatjuk! Minden ami biosz órán kimaradt 😉
Elhelyezkedés szerint a női nemi szerveket két nagy csoportba soroljuk. Első csoport a külső női nemi szervek, melyek alatt olyan szerveket értünk, amelyeket szabad szemmel is láthatóak. Második csoportba a belső női nemi szervek tartoznak, amelyeket szabad szemmel már nem láthatunk.
Külső nemi szervek
Külső nemi szervek közé soroljuk a szeméremdombot, a szeméremtestet és az emlőket.
- Szeméremdomb (Vénusz domb) a nőies alkat egyik legjellegzetesebb testtája. Háromszög alakú terület, amely zsírszövetben, faggyú- és verejtékmirigyben gazdag terület. Ezen a testtájon nővő szőrzetet nevezzük fanszőrzetnek.
- Szeméremtest: A szeméremtest alkotója a csikló, a kis szeméremajkak, nagy szeméremajkak, hüvelycsarnok, illetve a szűzhártya.
2/A Csikló: A szeméremcsont alsó részéhez tapadó test, amely 1,5-2 cm hosszúságú, és 1 cm-nél kisebb átmérőjű. A csikló, másnéven clitoris görögül annyit tesz, kulcs. Gazdag érellátásban, illetve idegellátásban. Nemi inger hatására erekcióra képes (akár a férfiak pénisze), jelentős szerepe van a nemi kielégülésben. Közösüléskor smegma váladékot termelhet.
2/B Kis szeméremajkak: Átlagosan 5-6 cm hosszú, vékony bőrredők, amelyek a csiklótól indulnak ki és körülölelik a hüvelybemenetet, végül összetalálkoznak a hüvelybemenet aljánál. Alakban és méretben igen nagy variabilitást mutatnak, az aszimmetrikusság is előfordulhat. Nem tartalmaznak sem szőrtüszőt, sem izzadságmirigyeket. Nemi inger hatására smegma váladékot termelnek a faggyúmirigyek.
2/C Nagy szeméremajkak: Szemérem domb folytatásában található, lefelé, a végbél felé haladva. A végbél előtt egyesülnek. A hüvelynyílás és végbél közötti területet szűkebb értelemben vett gátnak nevezzük. Zsírszövetben gazdagok, bőr pigmentált lehet, kevés szőrzet fedheti. Ér és idegellátásban gazdag terület.
2/D Hüvelycsarnok: Kis ajkak által körülvett terület, amelynek alapja a szűzhártya, felül a csikló határolja, alul pedig a kisajkak összenövése.
2/E Szűzhártya: A hüvelycsarnok alapját képező hám. Alakja sértetlen állapotban változatos lehet pl. félhold, gyűrű, apró nyílásos, tagolt, illetve nyílás nélküli. Ez első közösülés alkalmával átszakad, több helyen bereped. Maradványa pici szemölcsökként nyilvánul meg, melyek kb. észrevehetetlenek.
- Emlő: Nemileg érett nőknél a mellkason elhelyezkedő páros, domború kiemelkedés. Az emlő szerepet játszik a szexualitásban, a női test kép kialakulásában, illetve az újszülöttek táplálásában. Váladéka az anyatej. Serdülőkorban indul fejlődésnek. Zsírszövetből és mirigyes állományból épül fel. A mirigyes állomány teljes kifejlődése csak szoptatáskor történik meg. Terhesség alatt, illetve a szülés utáni első napokban, még nem valódi anyatej ürül belőle, hanem úgynevezett előtej. Csecsemő leválasztáskor az emlők erőteljesen visszafejlődnek. Az emlőn található még a bimbóudvar (2-5 cm, pigmentált terület), mely közepén található az emlőbimbó, amely ingerre kiegyenesedik, erekcióba jön, ez teszi lehetővé a szoptatást.
Belső nemi szervek
Belső női nemi szervek közé soroljuk a hüvelyt, a méhet, a petevezetékeket és a petefészkeket.
- Hüvely: Rugalmas falu, leginkább egy csőre emlékeztető képlet. Általában 9-10 cm hosszú. A hüvelycsarnoktól ellentétes végén található a méhszáj, amelynek egy része bele is boltosul a hüvelybe. Falában 2-6 mm szélességű hosszanti redők találhatóak. Szövetének szerkezete lehetővé teszi a rendkívüli kitágulást( pl.szüléshez ). A hüvely a nők közösülési szerve, a péniszt aktus során magába fogadja, így teszi lehetővé a spermák célhoz jutását. A hüvely természetes állapotban hüvelyváladékot tartalmaz. A hüvely pH-ja élettani környezetben savas. A hüvelyben található flóránk van egy alap szaga, amely teljesen természetes.
- Méh: 7,5-8,5 hosszú körte alakú szerv. A méhnek két fő része van, a méhtest és méhnyak. A méhtest ürege háromszög alakú. Alsó csúcsa a méhszájba folytatódik, míg a két oldalsó csúcsa a petevezetőkbe. A test ürege felelős a megtermékenyített petesejt befogadására, ide ágyazódik be a zigóta. A méhnyak belső, felső része a belsőméhszáj, míg az alsó, külsőbb rész a külsőméhszáj. A méhszájak védik a méhet a fertőzésekkel szemben, illetve tágulásuknak nagy szerepe van szülés során. A nyakcsatornát egy nyákcsap, nyák dugó nevezetű anyag tölti ki.
- Petevezetők: Átlagosan 10-14 cm hosszúságú cső vagy szarv alakú szerv. Megkülönböztetünk jobb és bal oldali petevezetőt. Megfőbb feladata, hogy összekösse a méhet a petefészkekkel, egyik vége a méhbe szájadzik, míg a másik vége tölcsérszerűén körül öleli a petefészket, de nincs vele szoros összeköttetésben. A fogantatás során a spermium és a petesejt az egyik oldali petevezetőben egyesülnek. Csillószőrös hengerhám borítja a belső felszínét, ennek a hámrétegnek a mozgása teszi lehetővé, hogy a megtermékenyített petesejt eljusson a méh üregébe.
- Petefészkek: Átlagosan 3,5 cm hossz, 1 cm vastagságú tojás alakú szerv. Megkülönböztetünk jobb és bal oldali petefészket. A petefészkek állománya áll egy kéreg- és egy velőállományból. A kéregállományban találhatók különböző érési fokozatú tüszők. Egy érett petefészek számos tüszőt tartalmaz, míg menopausában ilyen tüszők már nincsenek az állományában. A velőállomány nem tartalmaz tüszőket, csak erek, idegek és kötőszövet alkotja. A petefészek működése hormonális hatás alatt működik. Erről részletesen tájékozódni itt tudnak.
További információért fordulj hozzánk bizalommal!
Tanácsadásért fordulj kiváló orvosainkhoz és asszisztenseinkez.
Készséggel állunk rendelkezésedre elérhetőségeinken is, így a +36 30 177 8327 telefonszámon, vagy az info@uraniamedicalcenter.hu e-mail címen.
Látogasd meg Facebook oldalunkat, kövess Instagrammon!
