A méhszájseb elnevezés leginkább csak a köznyelvben használatos, részben tévesen, mert valójában nincsen „seb”(hámhiány), lényegében a cervicalisatio(ectropium) jelenségét takarja, ami a következőt jelenti;
Fiziológiás állapotban a méhnyak(cervix, portio) felszínét borító több rétegű el nem szarusodó laphám, és a méhnyak csatornáját borító hengerhám jól elkülönül egymástól, colposcopos vizsgálat során viszonylag éles kör alakjában mutatkozik meg. Ectropium kialakulása esetén jellegzetes, pirosas-rózsaszínes, „bolyhos” felszín mutatkozik meg a méhszájnál, ami a nőgyógyászati vizsgálat során a hüvely feltárásakor és a méhszáj látótérbe hozatalakor szabad szemmel is látható lesz. Az elváltozás lényege az, hogy a méhnyakcsatornában jelen lévő hengerhámsejtek kitüremkednek a méhszáj felszínére a méhnyak felszínét borító laphámsejtek közé. Az ectropium önmagában véve egy ártalmatlan jelenség, de bizonyos esetekben kezelést igényel.
Hajlamosító tényezője, fontos pontja a jelenségnek, hogy a nyakcsatornában jelen lévő hengerhámsejtek bő, lúgosabb kémhatású váladékot termelnek, ami negatív hatással bír a hüvely fiziológiásan savas pH-jára. Ez hüvelyi fertőzések, gyulladások kialakulására hajlamosít, ami viszont, mint egyfajta „ördögi kör”, negatív hatással van az ectropiumra, még szélesebbé válhat, és könnyebben alakul ki krónikus gyulladás, felszálló fertőzések, krónikus hüvelyfolyás.
A méhszájseb gyulladt hámfelszíne sérülékenyebb, érzékenyebb lesz, emiatt kisebb behatásokra is vérzés indulhat meg belőle, kevés mennyiségű, általában csak pirosas-barnás pecsételő vérzés formájában. Jelentkezhet miatta kontakt vérzés is, pl. szexuális együttlét után.
Ahogyan korábban említettünk, alapjában véve a cervicalisatio egy ártalmatlan jelenség, de ha krónikus gyulladást idéz elő, vagy citológiai eltéréssel társul, akkor már kezelést igényel. Az első lépés a hüvely normál flórájának, és a megfelelő savas közegének helyreállítása, Lactobacillusokat, tejsavat tartalmazó hüvelykúpokkal, hüvelygélekkel, valamint szájon át szedhető probiotikumokkal, amit kúra szerűen kell alkalmazni.
Ha ezek a kúrák nem hoznak eredményt, szükségessé válhat a cervicalisatiót alkotó hengerhámsejtek eltávolítása. Ennek kezelésére az alábbi módszerek lehetségesek:
- A méhszájseb ecsetelése hámroncsoló készítménnyel. Általában többszöri ismétlés is szükséges a sikeresnek mondható kezeléshez.
- Lézeres, vagy fagyasztásos technikával történő eltávolítás.
- Konizáció végzése(„loop”,- vagy hideg késes konizáció). Az előbbi során egy elektromos hurokkal történik az ectropium kimetszése. Ez egynapos sebészeti beavatkozás keretében is elvégezhető, viszont a sebszélek megítélése pontatlan lehet, a sejtek roncsolódnak, hiszen égetéssel történik a műtét az azonnali vérzéscsillapítás érdekében. A hideg késes konizáció elvégzéséhez kórházi befekvés szükséges, azonban az így kimetszett terület szövettanilag pontosan feldolgozható.
A cervicalisatio kezelésének meghatározása a panaszok, tünetek jellege, erőssége, gyakorisága, és az esetlegesen társuló cytológiai eredmények kóros eltérése alapján történik.
Fontos, hogy a portio(méhnyak) hám dysplasiái(elváltozás, amiről nem dönthető el pontosan, hogy jó- vagy, rosszindulatú e) leggyakrabban itt, a cervicalisatio területén kezdenek el kialakulni, ezért rendszeres ellenőrzése kiemelkedően fontos!
Szerző: Putz Viktória, szülésznő
Lektorálta: Dr. Baross Gábor Dénes, szülész-nőgyógyász szakorvos
