A humán papilloma vírus (HPV) a felmérések szerint a világ leggyakoribb és legjelentősebb szexuális úton (de nem kizárólagosan csak ilyen módon) terjedő nemi fertőzése, nőket és férfiakat egyaránt érinti. A fertőzés átvitelének feltétele a közvetlen bőr-bőr, bőr-nyálkahártya kontaktus, melyre nagyrészt nemi együttlétek során adódik lehetőség, de hétköznapi kontaktussal sem kizárt az átadása, például bőrfelületek érintkezésével, közös tárgyhasználattal(pl. törölköző). Fontos tudni, hogy a HPV átadásától az esetek jelentős hányadában nem nyújt védelmet a gumióvszer alkalmazása sem (csökkenti ugyan a terjedés esélyét). Ennek oka, hogy a vírus a nemi szervek környezetében is megtalálható és ott is fertőzőképes.
Az átmeneti HPV- fertőzés nagyon gyakori a szexuálisan aktív nőkben, ami 3-6 hónap alatt eliminálódik abban az esetben, ha a szervezet védekezőképessége elég erős. Gyengült immunrendszer esetén gyakran állandósul a fertőzés, súlyosabb következményeket okozva ezzel.
A HPV vírus csak a laphámmal borított felszíneken képes megtelepedni és fertőzni. Az általa okozott hámelváltozás lehet ártalmatlan, panaszokat nem, vagy csak alig okozó szemölcs, de kialakulhat súlyos hámkárosodás/fejlődés (dysplasia) és a laphám sejtjeinek különböző szintű elrákosodása is. Szerepe a méhnyak jó (benignus)- és rosszindulatú (malignus) elváltozásaiban bizonyított.
A HPV a DNS- vírusok közé tartozik, több mint 100 típusa ismert napjainkban. Aszerint, hogy milyen valószínűséggel okoznak rosszindulatú hámelváltozásokat (onkogén potenciál) megkülönböztetünk magas (pl. 16, 18, 31, 33, 45), közepes (35, 51, 52) és alacsony (6, 11, 42, 43, 44) kockázatú típusokat.
A HPV vírusfertőzés nem feltétlenül okoz tüneteket. A férfiaknál általában semmilyen tünet nem mutatkozik meg. A fertőzést számos esetben néhány hónap alatt leküzdi az immunrendszerünk és anélkül elmúlik, hogy észrevennék. Tünetek elsősorban az immunrendszer meggyengülése esetén kezdenek el jelentkezni.
A vírus típusától, és onkogén potenciáljától függően a következő elváltozásokat okozhatja:
- Kialakulhatnak vírusos szemölcsök, amelynek leggyakoribb helye a tenyerek, talpak.
- Okozhatja Condyloma acuminatum kialakulását, amely a szeméremtesten, és a végbélnyílás (peranalis) régiójában, elszórtan, kisebb, vagy nagyobb csoportokban elhelyezkedő, körülbelül gombostűfejnyi nagyságú, felszínből jelentősen kiemelkedő szemölcsök formájában mutatkozik meg. Ehhez gyakran társul bő, híg hüvelyi folyás is.
- Cervikális diszpláziát okozhat, amelynek során a méhnyakon atípusos hámelváltozások jönnek létre. Ez még egy jóindulatú (benignus) elváltozás, úgynevezett „rákmegelőző állapot”. 3 fokozata van, aszerint, hogy a hámelváltozás mekkora mértékű a méhnyak (portio,cervix) hámjában (CIN I, CIN II, CIN III).
- A CIN (cervicalis intraepithelialis neoplasia) fokozatai akár évekig is fennállhatnak súlyosbodás nélkül. Magas kockázatú és hosszasan fennálló HPV- fertőzés esetén a méhnyak hámja súlyosan károsodik, a vírus DNS-e beépül és osztódásba kezd, amelynek következtében invazív méhnyakrák alakul ki.
Napjainkban forgalomban vannak HPV elleni védőoltások, amelyek két dózisban (fél év különbséggel) történő beadása a leggyakoribb magas kockázatú HPV vírusok ellen védelmet nyújt, de ettől függetlenül nem elhanyagolható az éves rákszűrés, szükséges esetén a HPV- szűrés fontossága!
Szerző: Putz Viktória, szülésznő
Lektorálta: Dr. Baross Gábor Dénes, szülész-nőgyógyász szakorvos
