Tudatos gyermekvállalás lépéseiről – Dr. Bálint Koppány szülész-nőgyógyász, általános genetikus szakorvosunkkal beszélgettünk.
Mennyivel előbb érdemes elkezdenünk készülni a babavárásra és miért van erre szükség?
Én azt gondolom, legalább fél-egy évvel előtte már érdemes elkezdeni a tervezést, és a tervezés alatt azt értem, hogy érdemes elmenni első körben egy szülész-nőgyógyász szakorvoshoz. Megtörténik az elsődleges szülészeti vizsgálat, megvizsgáljuk, hogy a leendő kismama egészséges-e, elvégezzük a kötelező szűrővizsgálatokat. De ennél jóval több minden történik jó esetben ezen az első vizsgálaton.
Felmérjük a jövendőbeli kismamának az általános egészségi állapotát. Megnézzük, hogy vannak-e egyéb társuló betegségei, amelyek kihatással lehetnek esetleg a várandósságra, amire majd figyelnie kell a szülész-nőgyógyásznak adott esetben a gondozás során.
Az általános egészségi állapot felmérése után nyilván tudunk ajánlásokat megfogalmazni, hogy milyen életmóddal, hogyan készüljön a várandósságra. Ebbe beletartozik adott esetben az étkezési szokások pici változtatása, ha szükséges, kellő és megfelelő diéta beállítása. Általában átbeszéljük, hogy milyen vitaminpótlás szükséges már a várandósság előtt is adott esetben.
Már most szeretném kiemelni, hogy vannak olyan, a várandósság menetét és a szülés lefolyását befolyásoló egészségi állapotok, amikhez érdemes előzetes szakorvosi, más társszakmák szakorvosi véleményeit bekérni. Gondolok itt például arra, hogyha valakinek valamilyen mozgásszervi vagy a medencecsontot érintő állapota van, akkor érdemes arról kikérni adott esetben a terület szakorvosának a véleményét, hogy például a jövőben szülhet-e hüvelyi úton vagy sem.
Azért van ezekre a vizsgálatokra szükség, hogy ne akkor, amikor már készülünk a szülésre, kelljen különböző szakorvosok leleteit keresgélni a múltból, sőt sok esetben ilyenkor még képalkotó vizsgálatokat is lehet végezni, amelyekre viszont a várandósság alatt már nincs lehetőség.
Vannak, akik már tudják magukról adott esetben, hogy policisztás ovárium szindrómájuk, inzulinrezisztenciájuk, esetleg endometriózisuk van. Vagy adott esetben, ha még nincs is pontos diagnózisunk, akkor ez a megelőző vizsgálat segíthet abban, hogy fény derüljön ezekre a hátráltató tényezőkre és segítséget kapjon a páciens a mielőbbi sikeres teherbeeséshez?
Ha időben felderítésre kerül a páciens állapota, ami befolyásolhatja a várandósság létrejöttét, akkor igen, ezeket kezelni tudjuk. Említetted a PCOS betegséget, ott például diéta beállításával segíthetjük a megfelelő ovulációt. Ismert endometriózis esetén tudjuk figyelni a várandósság létrejöttét, már korán tudjuk azokat a paramétereket vizsgálni, hogy mennyi az esélye, hogy könnyen és spontán megfogan-e egy várandósság. Tehát azt gondolom, és ez nagyon fontos, hogy személyre szabottan tudjuk meghatározni azokat a feladatokat, amelyek az adott nő számára szükségesek.
Ha valaki hormonális fogamzásgátlót használ, akkor azt mikor érdemes abbahagyni, a babavállalás előtt?
Én azt szoktam mondani, hogy mind a szájon át szedett hormonális fogamzásgátlókat, mind esetleg a méhen belül felhelyezett hormonális fogamzásgátló eszközöket érdemes 3-6 hónappal előtte már elhagyni. Ez elsősorban azért szükséges, hogy legyen a méh nyálkahártyának egy bizonyos regenerációs ideje, mielőtt létrejön a várandósság. Nem feltétlenül baj, ha valaki rögtön várandós lesz ezeknek az eszközöknek vagy védekezési módszereknek az elhagyása után, de orvosként jobban szeretjük, ha legalább 2-3 olyan normál menstruációs ciklus lezajlik, mielőtt várandós lesz az illető, amely során regenerálódni tud a méhnyálkahártya vastagsága.
Ebből a szempontból mi számít normál ciklusnak?
Igen, ez egy nagyon jó kérdés, ugyanis a legtöbb hölgy, aki várandós szeretne lenni, megszokta, hogyha előtte fogamzásgátlót szedett, akkor nagyon pontos a menstruációja. Általában jellemző azonban, ha elhagyjuk a fogamzásgátló módszereket, hogy valamennyi szabálytalanság mindenképpen fog jelentkezni. Tehát értem ezalatt, hogy plusz-mínusz egy-két nap, az szinte mindig van. Nyilván ennek is van egy normál mértéke. Én azt gondolom, hogy a normál ciklus, ha az ember nem szed semmilyen hormonális fogamzásgátló szert, akkor legyen egy tervezett várandósság előtt 24 és 35 nap között. Ezt még úgy el tudjuk fogadni. Hogyha ezen kívül vannak a ciklusok hosszai, akkor mindenképpen érdemes már vizsgálni, hogy szabályos-e a peteérés, szabályos-e a hormonális környezet az adott illetőben.
Befolyásolja-e a teherbeesést, ha valakinek korábban volt már olyan esete, hogy esemény utáni tablettát kellett bevegyen, vagy bármilyen okból terhességmegszakításra került sor?
Ha valaki az élete során bevett egyszer is, vagy akár ne adj isten többször esemény utáni tablettát, az semmilyen kihatással nincs a jelen ismereteink szerint egy jövőbeli várandósságra.
Mi változik az életkor alapján? Mennyi időt adjunk magunknak, ha nem jön össze a baba? Mikor kezdjünk el izgulni?
Nyilvánvalóan az életkor előrehaladtával az ovulációs készség egy picit romlik. Nem minden ciklusban van tökéletes ovuláció, ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Nagy átlagban olyan 34-35-36 év körül jön el az az idő, amikor már előfordulhat, hogy nem minden ciklusban van tökéletesen érett petesejt. A másik része ennek a kérdésnek ugye az életkor előrehaladtával előkerülő genetikai kockázatok. Tehát adott esetben azt értem ezalatt, hogy van petesejt, megérik, de esetleg a genetikai állománya az már nem lesz annyira tökéletes, és így nő a kromoszóma-rendellenesség kockázata. Tehát ha összevetjük ezt a két tényezőt, abból nézhetjük, hogy mekkora eséllyel jön létre az adott nő életkorában egészséges várandósság. És nagyon fontos, hogy az egészséges várandósságon, az egészséges, kiviselt várandósságot értjük.
Hogy mennyit érdemes várni adott esetben, hogyha nem jön magától össze egy sikeres várandósság, ezt úgy szoktam mondani, hogy
-
-
- 30-32 éves kor alatt egy évet szoktunk javasolni próbálkozásnak. Ha egy éven belül nem sikeres, akkor mindenképpen érdemes továbblépni.
-
- 32-36 év között fél egy év, hogyha itt ezen időszakon belül nem sikeres a várandósság, akkor mindenképpen tovább kell lépni, megfelelő szakembert, vagy adott esetben meddőségi centrumot felkeresni,
- és 36 éves kor fölött pedig, hogyha 3-6 hónapon belül nincs egészséges, élő várandósság, akkor mindenképpen tovább kell lépni.
Életmódváltással, tudatos készüléssel lehet csökkenteni annak a kockázatát, hogy probléma esetén ne jussunk el az IWF centrumig?
Legtöbbször a hormonális eltéréseken alapuló ovulációs zavarokat valamelyest jól lehet kezelni életmódváltoztatással, de egyes objektív faktorokat, például hogyha valakinek a petevezetéke már esetleg nem olyan jól átjárható, vagy nem átjárható, azt nem fogjuk tudni kezelni életmódváltással. Tehát ezért is fontos, hogy felmérjük az elsődleges tervezéskor elvégzett nőgyógyászati vizsgálatnál az egészségi állapotot, mert bizony ott fel kell tűnjön a nőgyógyásznak bizonyos olyan esetek előfordulása, ami alapján adott esetben érdemes egyből továbbvizsgálni a pácienst, vagy akár meddőségi centrumba is küldeni, és nem csak azzal elengedni, hogy egészséges, kedves hölgyem, tessék próbálkozni.
Egy fájó téma, ami sajnos sok nővel előfordul, hogy adott esetben viszonylag gyorsan teherbe esik, de ez a terhesség néhány hetes korban meg is szakad. Ezt feldolgozni elég nehéz és kétségbeejtő, sok esetben magukat okolják és ez nem csak az első várandósoknál fordulhat elő…
Nagyon sok nő tapasztal meg sikertelen várandósságot, amely esetleg korai időszakban vagy spontán, vagy műtétileg fejeződik be. Azt szoktuk mondani, hogy egy sikertelen várandósság még előfordulhat a legjobb szándék ellenére is, tehát úgymond a természet véletlen játéka. Kettő, vagy inkább háromnál több sikertelen egymást követő várandósság, és elsősorban itt a korai sikertelen várandósságot, tehát a 12. terhességi hét alatt megszakadt várandósságot értem, az már mindenképpen fel kell hívja a figyelmet, hogy itt esetleg valami gond lehet.
Tehát az elsődleges tanácsom az, hogy egy sikertelen várandósság után még semmiképpen nem érdemes elkeseredni, gyakorlatilag érdemes tovább próbálkozni. Én ekkor még nem végeztetnék nagyon bonyolult és kiterjedt vizsgálatokat annak az okainak feltárására, hogy miért lehetett ez. Ha a kettő, vagy inkább már három egymás utáni sikertelen várandósság jött létre, akkor viszont nagyon részletes kivizsgálásokat szoktunk kezdeményezni, ezt úgy is hívják, hogy habituális vetélés kivizsgálása, amely során megpróbáljuk felderíteni azokat az okokat, amelyek ide vezethettek.
Nagyon fontos érteni, hogy a jelenlegi orvosi ismeretek körülbelül az esetek 65-70%-áig tudják felderíteni az ilyen sikertelen várandósság mögött álló okokat. És természetesen abban az esetben, ha sikerült kideríteni a problémát, nagyon sok esetben kezelést is tudunk rá javasolni. De nagyon lényeges, még egyszer elmondom, hogy egy sikertelen várandósság után még nem érdemes ezeket a nagyon összetett és nagyon bonyolult vizsgálatokat elkezdeni.
A tudatos felkészülés szakaszában érdemes azzal is foglalkozni, hogy édesanyánk esetében, nagymamánk esetében hogy ment a teherbeesés, volt-e vetélés, volt-e szívbetegség, volt-e bármi ilyesmi, ezek ezen a ponton a tervezés fázisában relevánsak, vagy ráérünk ezzel később foglalkozni?
Igen, ezek relevánsak, két okból is relevánsak. Az egyik, hogy egy gondos szülész-nőgyógyász már felméri azt, hogy a családban milyen esetleges genetikai betegségek fordultak elő. Ezeket azért kell felmérni, mert adott esetben a várandósság alatti genetikai vizsgálatokat is meghatározhatják. Tehát a normál rutin genetikai szűréseken túl kiegészítő genetikai szűrésekre is szükség lehet.
De nemcsak az öröklődő genetikai állapotokat, betegségeket kell felderíteni, hanem azt is érdemes megnézni, hogy hogyan zajlottak a családban a korábbi várandósságok, értem ez alatt a várandósságot tervező nőnek az édesanyjának a várandósságát, de érdemes rákérdezni a testvérek várandósságára is, hogyha van esetleg lánytestvére az adott nőnek, aki tervezi a várandósságot, ugyanis könnyen felismerésre kerülhet, ha például gyakori volt a koraszülés a családban, vagy fölismerésre kerülhet, hogy kisebb súlyú újszülöttek születtek adott esetben. Tehát nagyon sok olyan állapotot tudunk már előre tervezni, megfigyelni, amire számítani lehet a jelen várandósság alatt is.
Mindenképpen érdemes ezt a kérdést átbeszélni, és hogyha magától nem kérdez rá a szülész-nőgyógyász szakorvos, akkor érdemes a nőnek jelezni, hogy nekem a testvéremnél adott esetben ez és ez a probléma történt. Édesanyám hatot szült, abból négy koraszülés volt. Ilyen esetekben esetleg a korábbi egészségügyi dokumentációt, már amennyire lehetséges, mert itt 20-30 éves távlatokról beszélünk, érdemes beszerezni.
Akkor itt nyugodtan mondhatjuk, hogy azért egyfajta irányt tud mutatni a családi tapasztalat?
Igen, én azt gondolom, hogy sokat segít az, hogy mi történt a múltban, és leginkább úgy segít, hogy a szülész-nőgyógyász az adott várandóssági szakaszban jobban tud figyelni arra, hogy mik azok a paraméterek, amikkel megelőzhetők a korábbi problémák.
Legyen most ez egy végszó, Dr. Bálint Koppány doktor úrnak köszönjük szépen a részletes segítséget és a hasznos útbaigazítást a várandósságot tervező hölgyek számára.
Ha további kérdésed merül fel, elérhetőségeinken segítünk minden leendő édesanyának.
Ha szeretnéd megnézni a beszélgetést, kattints YouTube-csatornánkra itt: Szülővé válás tervezett módon – orvosi útmutató a tudatos gyermekvállaláshoz
Inkább meghallgatnád Spotify-on?: Szülővé válás tervezett módon – orvosi útmutató a tudatos gyermekvállaláshoz
Ha Te is tudatosan tervezed a várandósságot és szeretnéd körültekintő és lelkiismeretes orvoscsapat felügyelete mellet kihordani kisbabádat, várunk rendelőnkbe. Jelentkezz be egy előzetes kivizsgálásra! Szülész-nőgyógyász orvosainkat itt ismerheted meg.
Időpont foglaláshoz kattintsd IDE!
