Akár világviszonylatban tekintjük át a rendelkezésre álló adatokat, akár a hazai arányokat nézzük, elmondható, hogy a méhnyakrák a mellrák utáni leggyakrabban előforduló rosszindulatú megbetegedés, amely korai stádiumban diagnosztizálva még jó eséllyel gyógyítható és elkerülhetők a súlyosabb szövődmények is. Ehhez azonban nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel, ugyanis a kezdeti szakaszban a betegség jórészt tünetmentes.
A méhnyakrák kezdeti stádiuma nem okoz panaszokat!
Nem véletlen hangsúlyozzuk, mennyire fontos a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel, hiszen, ha a méhnyakrák már tüneteket produkál, jó eséllyel nem kezdeti stádiumról beszélünk. Az ellenőrzés alkalmával készült szöveti mintavétel útján viszont az eltérések már igazolhatóak.
Hogy alakul ki a méhnyakrák?
A kialakulásáért szinte 100%-ban a HPV (humánpapilloma-vírus) felelős, de szerepet játszik kialakulásában a genetikai hajlam, a túlsúly, a dohányzás, és ide sorolandó a stresszes életmód is. Emellett a betegség előfordulását segíti a legyengült immunrendszer is. Természetesen a fentiek fennállása nem jelenti automatikusan a méhnyakrák megjelenését, viszont ilyen helyzetekben kiemelten lényeges a szűrővizsgálatok számon tartása, kiemelten odafigyelve a HPV-szűrésekre.
Milyen tünetei lehetnek a méhnyakráknak?
Legjellemzőbb tünetek közé tartozik a rendellenes vérzés, alhasi fájdalmak, vizelési panaszok, valamint az ismeretlen eredetű hüvelyi váladékozás. A vérzés jelentkezhet szexuális együttlét alkalmával is. A rendszeres vérvesztés miatt fáradékonyság, vérszegénység alakulhat ki, melynek következtében az immunrendszer jelentősen legyengül.
Hogy kezelhető ez a betegség?
Ha a rákszűrés pozitív eredményt mutat és a betegség még korai stádiumban jár, rendszerint műtéti úton kezelik, melyet hivatalos néven konizációnak hívnak. Az eljárás során a méhnyakból egy kúp alakú részt távolítanak el. A II-es, illetve III-as stádiumnál eltávolításra kerül a méhnyak, méh és a medence nyirokcsomói. A műtétet követően sugár- és kemoterápiás kezelést alkalmaznak. A petefészkek megtartása a hormonháztartás fenntartása miatt javasolt.
Milyen időközönként érdemes részt venni szűrővizsgálatokon?
Évente egy alkalommal érdemes ellátogatni szűrővizsgálatra, amely már az első menstruációt követően ajánlott, vagyis kiskorúak esetében is érdemes elvégeztetni. Bátran ellátogathat rendelőnkbe, kollégáink a szűrés részeként elvégzik a HPV-szűrést is. Emellett kiemelendő, hogy ma már védőoltásokkal is megóvhatja szervezetét a vírustól, akár felnőtt korban, ezekről bővebb felvilágosítást kaphat rendelőnkben.
