Mindaddig, amíg a várandósság, egy gyermek vállalása határozott szándékká nem válik, tanácsos valamilyen fogamzásgátló módszer alkalmazása minden szexuálisan aktív életet élő nő számára.
Minden fogamzásgátló módszer esetében talán a leglényegesebb pont az, hogy mennyire megbízható, mennyire hatékony. A különböző fogamzásgátló módszerek megbízhatóságát az úgynevezett Pearl- index jellemzi, ami azt mutatja meg, hogy az adott módszer alkalmazásával 100 nőből 1 év alatt hány esik teherbe mégis. Fontos kérdés az is, hogy milyen mellékhatássokkal rendelkezik. Lényeges a könnyű alkalmazhatóság, az adott módszer költsége, illetve az, hogy a hatása könnyen visszafordítható legyen a fogamzóképesség későbbi zavartalansága érdekében. Előnyös, ha képes védelmet nyújtani az adott módszer a szexuális úton terjedő betegségek ellen, illetve az esetlegesen mégis bekövetkező terhesség esetében minimális károsító hatása legyen a magzatra. Végül, de nem utolsósorban nagyon fontos az is, hogy az alkalmazott fogamzásgátló módszer a lehető legkevésbé legyen illúzióromboló az együttlét során.
Gyakorlati szempontból két csoportba érdemes csoportosítani a fogamzásgátló módszereket; aszerint, hogy használatuk igényel e orvosi közreműködést, vagy sem.
A hormonális fogamzásgátló módszerek (hormonális contraceptio) orvosi közreműködéssel(kivizsgálás, konzultáció) alkalmazható eljárások. Ezek hatása teljesen független az együttlét időpontjától, nem kell semmilyen szert/eszközt lokálisan alkalmazni, és hatékonyságuk, megbízhatóságuk nagyon magas. Sikertelenségük szinte kivétel nélkül a nem megfelelő alkalmazáson múlik, legtöbbször a hormon tabletta bevételének elfelejtése/késői, vagy rendszertelen bevétele miatt következik be. Ma már „harmadik generációs”, modern hormonkészítményeket alkalmazunk, amik minimális, de hatékony hormon mennyiséget tartalmaznak.
A hormonális fogamzásgátlók hatékonysága a a hypotalamus- hypophysis- ovarium tengely (lásd; A női nemi ciklus https://uraniamedicalcenter.hu/a-noi-nemi-ciklus/) egymásra való hatásán alapszik. A tablettában levő hormon (ösztrogén/progeszteron származék) hatására gátlás alá kerül a hypotalamus hypopysist serkentő hormontermelése, így a hypophysis FSH, és LH termelése is, így ovulatio egyáltalán nem következik be. A méhnyak nyákjának konzisztenciájára is hat a tabletta, ami a spermiuk méhüregbe jutása szempontjából kedvezőtlenebb lesz. A hormontabletták hatásár a méhnyálkahártya (endometrium) is alkalmatlan minőségű lesz a megtermékenyült petesejt beágyazódására, és a petevezeték vezető funkciója, így a petesejt továbbítása is nagymértékben visszaszorul.
A kombinált hormonális fogamzásgátló tablettákat 21 napig kell alkalmazni egy hónapban, majd 1 hetes szünet következeik, amikor megjön a menstruáció.
A csak progeszteront tartalmazó „mini pill”- t folyamatosan, szünet nélkül kell szedni. Ez elsősorban a méhnyak nyákra és az endometriumra hat, és szoptatása alatt is szedhető.
Minden tabletta esetében fontos, hogy minden nap lehetőség szerint ugyanabban az időpontban legyen bevéve. Ennek elmaradása a fogamzásgátló hatást nagyban gyengíti, és közti vérzést eredményezhet.
A depó készítmények injekció formájában használandó hormonális fogamzásgátlók, amelyeknek egy adagja 3 havi védelmet ad, de gyakorta cikluszavarokat okoznak.
Az „esemény utáni” fogamzásgátló tabletta sürgősségi fogamzásgátlóként alkalmazandó. A tablettát az együttlétet követően legkésőbb 72 órán belül be kell venni. Minél előbb, annál jobb. A tabletta hormontartalma nagyon magas, alkalmazását követően megvonásos vérzés jelentkezik.
A hüvelygyűrű egy rugalmas, kör alakú, átlátszó gyűrű, külső átmérője kb. 55 mm. Az eszközt a hüvelybe kell felhelyezni, hasonlóan, mint egy tampont.
A gyűrű egy alacsony hormontartalmú fogamzásgátló módszer, benne ösztrogén és progeszteron komponens is található, amely fokozatosan szívódik fel a hüvelyfalon keresztül, a tápcsatornát kikerülve, így tehermentesítve azt.
A benne lévő hormonok segítségével fejti ki fogamzásgátló hatását. Gátolja a tüszőrepedést (ovulatio), hatása van a méhnyálkahártyára(endometrium), és a nyakcsatornában lévő nyákot is előnytelenebb állagúvá teszi a spermiumok feljutása szempontjából, akárcsak a fogamzásgátló tabletták. A menstruáció első napján kell felhelyezni a gyűrűt, ahol formájának és rugalmasságának köszönhetően felveszi a hüvely formáját és stabilan a helyén marad. Általában nem okoz „idegen test” érzést. A gyűrűt 3 hét letelte után kell eltávolítani, majd bekövetkezik a megvonásos vérzés, majd 7 nap szünet után újabb gyűrűt kell felhelyezni. A hüvelygyűrű alkalmazása nagyon ideális azon nők számára, akik nem szeretnének a minden napos, pontos tabletta szedésre figyelni. A hüvelygyűrű megfelelő használat esetén ugyanolyan biztonságot nyújt, mint a fogamzásgátló tabletták.
A méhen belüli fogamzásgátló (IUD, spirál) eszközök lokálisan hatnak; megakadályozzák a megtermékenyített petesejt méhnyálkahártyába való ágyazódását. Az eszközök általában fémmel (réz, arany, ezüst) bevontak, és vannak hormont tartalmazó típusok is, amelyekkel tovább növelhető a fogamzásgátló hatás. Az IUD használata különösen azoknak a nőknek javasolható, akik már szültek, vagy nem szeretnének/nem szedhetnek (pl. egyéb gyógyszer mellett) fogamzásgátló tablettát. A módszer hosszú időtartamra szól ( egy IUD 3 évig is fent maradhat a méhben), és hatása könnyen visszafordítható az eszköz levételével. Fontos, hogy az eszköz méhben való helyzete rendszeresen ellenőrizve legyen.
Fontos, hogy mint minden gyógyszer, a hormonális fogamzásgátlók vitathatatlan pozitív hatásuk mellett mellékhatássokkal is rendelkeznek (pl. súlygyarapodás, ciklus zavar, amenorrhoea ( ciklus megszűnése), thromboembóliás betegségek, májfunkció romlás…)
Vannak betegségek, amelyekben a tabletták nem csak fogamzásgátlóként hanem gyógyszerként is alkalmazhatóak, ilyen például a fájdalmas menstruáció (dysmenorrhoea), a kórósak nagy mennyiségű menstruáció (hypermenorrhoea), az endometriózis, PCOS, fokozott szőrösödés (hirsutismus).
A hormonális fogamzásgátlók alkalmazása ezen tényezők együttes figyelemebe vételével mérlegelendő nőgyógyász szakorvos segítségével.
Szerző: Putz Viktória, szülésznő
Lektorálta: Dr. Baross Gábor Dénes, szülész-nőgyógyász szakorvos
