Ez a tudományterület a szív- és érrendszeri rendellenességekkel foglalkozik, a szívbetegségek megelőzésétől a diagnózison át a kezelésig számos területet felölel. Ide tartozik a ma már népbetegségnek számító magas vérnyomás kezelése is.
Milyen sokszor halljuk ezt a mondatot:
„Nekem nincs semmi bajom, engem ez biztosan nem érint!”
Életmód: Az egészségtelen étkezés, a mozgásszegény életmód, a dohányzás és az alkoholfogyasztás hozzájárulhat az elhízáshoz, a magas vérnyomáshoz és a magas koleszterinszinthez, amelyek mind a szívbetegség kockázati tényezői.
Öröklődés: Ha a családban előfordultak szívproblémák, akkor nagyobb az esélye annak, hogy ez öröklődjön. Éppen ezért a kardiológiai kezelési protokoll része, hogy szívbeteg páciens esetében a közvetlen hozzátartozókat is szűrni kell.
Magas vérnyomás: A hosszú távon fennálló magas vérnyomás súlyosan károsíthatja az artériákat és a szívet, növelve a szívbetegség kialakulásának kockázatát.
Koleszterinszint: A magas koleszterinszint hozzájárulhat az érelmeszesedéshez és az artériákban a plakkok kialakulásához, ami szintén növeli a szívbetegség kockázatát.
Cukorbetegség: A cukorbetegség hosszú távon károsíthatja az erek falát, ezzel is növelve a szívbetegség kockázatát.
Életkor és nem: A menopauza előtt a nők védettebbek, mint a férfiak. Az ösztrogén védőhatást nyújt sokféle szív-, érrendszeri betegség ellen. Az ösztrogén szint csökkenésével ez a védőhatás is fokozatosan megszűnik és a szívbetegség kialakulásának kockázata a nemek között közel azonos lesz.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a tényezők együttes fennállása növelheti a szívbetegség kialakulásának kockázatát.
40 éves kor felett még akkor is ajánlott elmenni kardiológiai szűrésre, ha még nem érezzük a tüneteket. Amennyiben a vizsgálat kimutatja, hogy nincs komolyabb bajunk, elegendő lehet akár az 5 évenkénti kontroll is, azonban ez mindig egyéni állapotunktól függ.
Ha bármilyen szív- és érrendszeri tünetet tapasztal, fontos azonnal kardiológushoz fordulni. Mik lehetnek ezek a tünetek?
1. Szűnni nem akaró mellkasi fájdalom
2. Nehézlégzés, légszomj, ha mindez terhelésre alakul ki és a fulladásérzet pihenéskor sem javul, vagy csak rendkívül lassú ütemben.
3. Magas pulzusszám, ami különösebb fizikai megterhelés nélkül, nyugalmi állapotban gyorsul fel és eléri a 90-es pulzusszámot.
4. Túl gyakori fejfájás hátterében vérnyomás probléma is állhat, ami a szív- és érrendszeri betegségek közé sorolandó.
5. Végtagzsibbadás, amely az egész végtagra kiterjed az agyvérzés vagy a stroke egyik legjellemzőbb előzménytünete.
6. Gyengeség, szédülés, nem csak az alacsony-, hanem a magas vérnyomás is okozhatja.
7. Lábdagadás akkor is kialakulhat, amikor a szív pumpafunkciója már nem kielégítő, a vénákban nem tud elég gyorsan mozogni a vér, ezáltal a nyomás fokozódik és folyadék kerül a közeli szövetekbe, ami kellemetlen dagadásban nyilvánul meg.
Érdemes rendszeresen mérni a vérnyomásunkat, kiváltképp amikor valamilyen tünetet észlelünk magunkon.
Magas vérnyomás diagnosztizálása esetén a kardiológus minden esetben személyre szabottan kezeli a betegséget, figyelembe véve az egyedi kockázati tényezőket és az egészségi állapotot. A javaslatok között mindig szerepel az életmód változtatás, diéta, testmozgás, és ha szükséges, gyógyszeres kezelés.
A kardiológus tehát nemcsak a szívbetegségekkel foglalkozik, hanem az érrendszeri problémákkal is, mint például az érszűkület, az érelmeszesedés vagy a perifériás artériás betegség.
Ne hagyja figyelmen kívül a szív jelzéseit és ha bármilyen tünetet tapasztal, vagy egyszerűen csak szeretné tudni milyen állapotban van szíve egészsége várjuk az Uránia Medical Centerben, Dr. Simkovits Dániel kardiológus főorvos rendelésére.
Elérhetőségeink: 1089 Budapest, Rákóczi út 19. 1. em. 9.
info@uraniamedicalcenter.hu
0630 177 8327