A fogamzásgátlásról szóló korábbi cikkünkben már említésre került a méhen belüli fogamzásgátló eszköz (IUD, spirál) használata, az alábbiakban pedig egy bő áttekintést olvashattok róla.
A hagyományos, régebbi méhen belüli eszközök T-alakúak, és valamilyen fém anyaggal bevontak (pl. ezüst, arany, réz). Működésének alapelve az, hogy a méh üregébe helyezve úgynevezett steril gyulladást vált ki, ezzel megakadályozza azt, hogy a megtermékenyített petesejt beágyazódhasson a méhnyálkahártyába (endometrium).
Napjainkban egyre népszerűbbek az új, hormont tartalmazó, még hatékonyabb spirálok. Ezek a méhen belüli eszközök műanyagból készülnek, szintén T-alakúak. A T betű szára kicsit szélesebb, vaskosabb, itt helyezkedik el a hormon, ami egy progeszteron (sárgatest hormon) -származék, általában levonorgestrel.
A fogamzásgátló tablettákkal ellentétben nem szisztémásan, hanem lokálisan fejti ki hatását. A hormon lassan, folyamatosan szabadul fel a méh üregében, és csak egy egészen kevés mennyiség szívódik fel a véráramba. Hatása összetett, több „fronton” nyújt védelmet a nem kívánt terhesség megelőzésére. Hatására az endometrium elvékonyodik, alkalmatlanná válik a petesejt beágyazódására. A petevezető csillószőreinek mozgása csökken, így a petesejt továbbjutása a méhüreg felé szintén, valamint a nyakcsatorna (cervix) nyáktermelése is előnytelenné válik a spermiumok feljutása szempontjából, így tehát hasonlóan a szájon át szedhető fogamzásgátló tablettákhoz, a megérett petesejt és a hímivarsejt találkozását akadályozza meg. Abban az esetben, ha mégis létrejönne a megtermékenyülés, a megtermékenyített petesejt nem tud beágyazódni a vékony méhnyálkahártyába. Ebből az komplex hatásból könnyen érthető, hogy az eredmény lényegesen jobb, hatásosabb, mint a hagyományos eszközöknél.
Mint minden fogamzásgátlási módszernek, a spiráloknak is megvannak az előnyeik és a hátrányaik. Nagy előny a hosszú használhatóság (3-5 év), valamint végtelenül praktikusak, hiszen nem kell figyelni a tablettaszedésre, óvszerhasználatra, hüvelygyűrűre, nincs vele gyakorlatilag semmi teendő. Előny, hogy az IUD nem befolyásolja a szoptatást, ráadásul azok is használhatják, akiknek valamilyen okból tiltott a hormonális fogamzásgátlás, például thromboembóliás hajlam/kórelőzmény, vagy valamilyen egyéb, nem kompatibilis gyógyszer szedése miatt.
További előnye a méhen belüli fogamzásgátló eszközöknek, hogy bár drágák ugyan egy összegben, de hosszútávon olcsóbbak a többi módszernél, hiszen több évig maradhat fent egy eszköz.
Hátrányként említhető, hogy a nem szült nők esetén az eszköz felhelyezése nehézkes lehet (szült nőknél tágulékonyabb a nyakcsatorna). Ennek megoldására léteznek mini spirálok is. Hátrány, hogy az eszköz elmozdulhat, valamint alkalmazásukkor némileg megnőhet a fertőzés és ezáltal a gyulladások kialakulása a kismedencében, illetve növeli a méhen kívüli terhesség rizikóját.
Végül, de nem utolsósorban, tekintsük át, hogy hogyan is zajlik egy spirál felhelyezése és levétele.
A felhelyezés legoptimálisabb időpontja a menstruáció 1.-3. napja, ilyenkor a legtágulékonyabb a nyakcsatorna. Szükség van egy 1 éven belüli negatív rákszűrésre! Történik egy hüvelyi ultrahang vizsgálat a méhen belüli viszonyok felmérésére, majd hüvelyi feltárás történik egy „kacsával”, csak úgy, mint minden rákszűrés alkalmával. Ezt követően egy méhszájfogó eszköz kerül a cervixre, fertőtlenítés, majd egy méhszondával lemérésre kerül a méh nagysága, helyzete. Ez a mozzanat kellemetlenséggel jár, de mindössze kb. 1 percet vesz igénybe, ezt követően már behelyezésre is kerül az eszköz, majd a vezetőszálát megfelelő méretűre vágjuk. Történik még egy ultrahang vizsgálat az eszköz méhen belüli helyzetének leellenőrzésére.
Előfordulhat, hogy a felhelyezés után néhány napig alhasi görcsök jelentkeznek, míg a méh hozzászokik az eszközhöz.
A levétel még ennél is egyszerűbb. Feltárást követően egy csipesszel könnyedén kihúzható az eszköz a vezetőszálnál fogva, ha az jól látható helyen van, majd ezt követően is egy kontroll ultrahang következik.
Szerző: Putz Viktória, szülésznő
Lektorálta: Dr. Baross Gábor Dénes, szülész-nőgyógyász szakorvos